Sarah Dessen: Lock and Key — Kulcsra zárt szív

  Oldalszám: 432

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Eredeti cím: Lock and Key

Fordító: Benedek Dorottya

Ruby képes vigyázni magára. Már hozzászokott, hogy senkire sem számíthat, és hogy senkinek sem tartozik válaszokkal. Ám mindez megváltozik, amikor az édesanyja eltűnik, és Rubyt a nővéréhez, Corához küldik.

 

A könyvet ekkor olvastam: 1 évvel ezelőtt

    Végre egy könyv, amit képes voltam huzamosabb ideig, akár fél vagy egy órán keresztül megszakítás nélkül olvasni, és nem untam bele tíz mondat után (khm Fagy és csillagfény udvara khm khm). Köszönöm. Köszönöm, Sarah Dessen, hogy megírtad, és köszönöm a Könyvmolyképzőnek, hogy kiadták. Továbbra is úgy gondolom, hogy az írónő összes további könyvét érdemes lefordíttatni, mert Dessen egyszerűen nem tud rosszat írni! (Egyetlen kivétel az “Egy felejthetetlen év”, ami nem tartozik a kedvenceim közé…)

    A szereplők. Nos, Rubyt eleinte nem igazán kedveltem, és kicsit meg is nehezítette, hogy gördülékenyen menjen a könyv olvasása. Viszont tudtam, nem véletlen van ez így, és hogy főszereplőnk a könyv végére teljesen meg fog változni. És valóban: Ruby óriási jellemfejlődést produkált ez alatt a 20 fejezet alatt, ráadásul úgy, hogy közben ebben nem volt semmi fura vagy irreális, az írónő végig hitelesen közvetítette nekünk Ruby vívódásait, belső gondolatait és azt, ahogy fokozatosan megkérdőjelezi önmagát és az általa eddig hitt dolgokat, amelyek az anyja hatására torzultak el. Ha már itt tartok, akkor néhány szót az anyjáról: tény, hogy fizikailag nem volt jelen az események során, mégis szerves része volt a könyvnek, keretet adott neki; természetesen, mint szükséges negatív szereplő, nem kedveltem. De főképp neki köszönhetjük a gyönyörű kulcsos hasonlatokat, metaforákat, motívumokat, amik folyamatosan jelen voltak és elkápráztattak.

    Mivel már mondhatni “ismerem”, Sarah Dessent, vagyis a stílusát, nem számítottam magasröptű gondolatkora a szerelemről meg a pasikról, és hála az égnek, nem csalódtam. Nate nagyon édes és egyben szánnivaló fiú, tökéletesen passzol Rubyhoz, de mint minden Dessen-regényben, ebben sem a pár kapcsolata volt középpontban. Inkább a család. Cora és Jamie iszonyatosan szerethető karakterek, tökéletes hozzátartozói a történetnek, ők és a többi egyéb szereplő (Gervais, Olivia, Harriet, Reggie) töltötték, egészítették, tették teljessé és egésszé ezt a regényt.

    A cselekmény/a történet. Na ez az a dolog, ami az írónőnél mindig egyezik. Pár szóval jellemezhető: egyszerű, átélhető, tanulságos, kicsit fájdalmas, de mégis gyönyörű. A vége happy end, de valahogy mégse. Én ezeket szoktam érezni. Nem okoz sem csalódást, sem teljes elégedettséget, mert ahogy a való életben is, az egyensúly miatt a jót előbb-utóbb rossz követi és fordítva. Legalábbis az én életemben ez sajnos így van. 😅

    Amikor először megláttam a borítót, azt hittem, elájulok a gyönyörtől (bár akkor is beszereztem volna a könyvet, ha bűnronda), aztán amikor rájöttem, hogy rajta a randomnak hitt kulcsot formáló objektumok valójában mind jelképeznek valamit a műben, azt gondoltam: zseniális! Bárcsak minden borító ilyen lenne! Másik dolog, hogy mindig elképedek, milyen érdekes és szokatlan nevekkel rukkol elő ez a nő. Cora, Gervais; sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a neveknek, de szerintem nagyon is lényegesek, és sokat dobhatnak a regények hangulatán.

    Nem is tudom, mit írhatnék még. Tetszett. Nagyon. Sarah jobbik művei közé sorolnám. De nem hiszem, hogy ezt tovább kéne ragoznom. Üzenem mindenkinek, aki ezt az értékelést olvassa: ha azt a nevet látod, hogy Sarah Dessen, biztos lehetsz benne, hogy nem fogsz mellélőni. Csak ajánlani tudom mindenkinek.