K. A. Tucker: In Her Wake — Sodrás

Oldalszám: 184
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: In Her Wake
Fordító: Szujer Orsolya

Mikor egy alkoholmámoros egyetemi buli hat ember halálával végződik, Cole-nak fel kell dolgoznia a tragédiában játszott szerepét. Ilyen esetben általában támaszkodhatna a legjobb barátaira – azokra, akik gyakorlatilag azóta vele vannak, hogy megtanult járni. Csakhogy ők meghaltak. És ami még ennél is rosszabb: valahol egy kórházi ágyban egy tizenhat éves lány fekszik összetört testtel, akitől az egész életét elragadták, hála egy rekesz sörnek és egy kocsikulcsnak.

    Meglepődtem. És egyúttal kellemesen csalódtam.

    4 éve olvastam a Tíz apró lélegzetet, és nem voltam tőle elájulva (az értékelésemet nézve), viszont tény, hogy akkori énem fokokkal kritikusabb volt, továbbá éretlenebb. Ez az előzményrész meghozta a kedvemet ahhoz, hogy újraolvassam a könyvet, sőt, annak a következő részére is felhívta a figyelmemet. Főleg, hogy az Livie-ről szól, akit ebben a részben nagyon megkedveltem, mivel úgy éreztem, hasonlít rám; szelíd lélek.

    Cole Reynolds. Tetszik ez a név. De a Trent Emerson se rossz. Valahogy féltem, hogy nem fogom tudni elviselni ezt a mérhetetlen mennyiségű gyászt és negatív energiát, amit a Sodrás hordozott magában, és tény, hogy valóban nehéz volt, de felülemelkedtem ezen az érzésen, és helyette elkezdtem gondolkodni, együttérezni. Bevallom, szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Ittas vezetés okozta halálos kimenetelű baleset. Annyira mindennapi eset! Sajnos. Én személy szerint nem igazán olvastam még ilyen könyvet, ami ezt a témát boncolgatja. Elég nyomasztó. És brutális is: hiszen Trent volt az okozó felek oldalán. Kemény. Hibás, nem hibás, mi lett volna, ha…, bárcsak… stb. Úgy éreztem olvasás közben, hogy igen, ez reális, hiteles, elhiszem. Elhiszem, hogy ez így mindenestül igaz lehet. Ez tetszett.

    Panaszkodtam a Tíz apró lélegzetnél, hogy Trentből lópikulát sem kapott az olvasó, és hogy sokkal jobban szerettem volna, ha lett volna saját szemszöge. Tessék, megkaptam. És elégedett voltam, amikor befejeztem. Ezúttal sem váltam rajongójává a sorozatnak, azonban úgy vélem, ez most jobb volt, mint a többi (pl. RP könyvek körében). Kicsit talán beteges volt Trenttől, hogy Kacey-megszállott lett (akitől előre félek, mert nehéz esetnek tűnik, és egy egész könyvet az ő szemszögéből újraolvasni… hááát), és követte őt meg kémkedett utána, de hát ugye ebből jött létre az első rész; nem lehet az írónőt hibáztatni (plusz ki olvasná el, ha nem lenne benne semmi izgi?). :D