2018. december 21., péntek

# Colleen Hoover # könyvértékelés

Colleen Hoover és Tarryn Fisher: Soha, de soha 1.

Oldalszám: 176
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Never Never
Fordító: Kamper Gergely

Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts! Jó barátok voltak, amióta csak megtanultak járni. Ma délelőtt óta vadidegenek. A fiú bármit megtesz, hogy emlékezzen. A lány bármit megtesz, hogy felejtsen.

Na erre mondják azt, hogy letehetetlen! Uramatyám, nem is tudom, mikor olvastam ilyen jót… Azt hiszem, sokkban vagyok. Az írónők közül Hoover volt számomra ismert, olvastam a slames könyvét, de apám, össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Nem tudom, hogy ez Tarryn érdeme-e, mindenesetre, csak hogy ne mondjak semmi újat, hahaha, imádtam! Fantasztikus, sőt, zseniális! És aki ismer, tudja, hogy nem osztom egykönnyen a dicséreteket, szóval na.
Nem hiszem, hogy hosszas jellemábrázolást kellene írnom szereplőinkről. Ebben a könnyed, 170 oldalas irományban nem is igazán tudtam teljesen megismerni őket, és gyanítom, ez volt a cél. Fokozzuk a feszültséget, mi? Hát feszkó az volt dögivel! Eleinte, elismerem, nem győzött meg a mű, de aztán, ahogy fogytak az oldalak, ó igen, meg lettem győzve. Silas abszolút kedvenccé vált, és meglepetésemre Charlie-t is nagyon hamar megkedveltem. Viszont ő szörnyű lehetett! Ez a megcsalás meg bunkó viselkedés, mint később kiderült… Na de miért? Miért és ki által felejtettek el mindent? Mit tud a Rák? Már a legelejétől sejtettem, hogy vissza fogunk erre a gyanús nőszemélyre térni, de mégis várat magára a következő részig. Hjaj!
Bonyolult és sok az egész. Első elméletem szerint minden forrása az apák bajos ügye, ami Charlie apját börtönbe juttatta. De mégis, akkor ez hogy kötődne a Rákhoz? Miért törlődik a memória 48 óra múlva? Annyi kérdés! És az utolsó oldalak, te jó ég! Kirázott a hideg… Sőt, még mindig érzem azt a borzongást, mintha átment volna az egész egy thrillerbe. „Charlie és Silas! Ha nem tudjátok, miért olvassátok ezt a levelet, akkor mindent elfelejtettetek.
Brr. Erre nincsenek szavak. Megnevettetett, ledöbbentett, majd földbe döngölt. „Soha ne hagyd abba! Soha ne felets!
Annyira jó, hogy már el is kezdtem a második részt, és bátran ajánlom mindenkinek. 😉

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kéretik a blogon feltüntetett szövegeket máshova nem feltölteni! Köszönöm! :)