Voreena

Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.

Oldalszám: 432

Fordította: Stier Ágnes

Megjelenés: 2024

ISBN szám: 9789634997825

Misery Lark, a Délnyugat legbefolyásosabb vámpírtanácsosának egyetlen lánya kívülálló... ismét. Az emberek között névtelenségben töltött napjainak vége. Hívatták, hogy támogasson egy történelmi, békét megőrző szövetséget a vámpírok és halálos ellenségeik, a vérfarkasok között, és nem lát más lehetőséget, mint hogy feláldozza magát ezért... már megint. A vérfarkasok könyörtelenek és kiszámíthatatlanok, ez alól az alfájuk, Lowe Moreland sem kivétel. Megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel, de igazságosan irányítja a falkáját. És a Vámpírtanáccsal ellentétben nem érzelmek nélkül. Abból, ahogy szemmel tartja Misery minden mozdulatát, egyértelmű, hogy nem bízik benne. Ha tudná, mennyire igaza van... Mert Miserynek megvannak a saját indokai, amiért beleegyezett ebbe a kényszerházasságba, olyan okai, melyeknek semmi köze cselszövésekhez vagy szövetségekhez, csakis az egyetlen dologhoz, ami valaha fontos volt számára. És kész bármit megtenni azért, hogy visszaszerezze, ami az övé, még ha ehhez együtt is kell élnie... magával a farkassal. Misery és Lowe kapcsolata érdekből indul, de a kettejük között fellángoló perzselő szenvedély hamarosan mindent megváltoztat – és veszélybe sodor. Vajon sikerül megőrizniük a népeik közötti békét, vagy forró románcuk mindenki vesztét okozza?

Hajnalban kivégeztem Ali Hazelwood fantasy szüleményét, és őszintén szólva hozta azt, amit vártam tőle. Tudjátok rólam, mennyire rá vagyok kattanva a vámpíros new adult sztorikra, és evidens volt, hogy ha maga ALI HAZELWOOD is lemerészkedik eme fanatikusságot okozó gödör bugyraiba, azt nem hagyhatom ki. 

Annyiban is különleges a kapcsolatom a regénnyel, hogy ez lett az első annotated könyvem, vagyis bejelölőztem minden olyan részt, ami izgalmas volt, megható, vicces, spicy blablabla… Magyarán mindent, amit érdemesnek találtam kiemelni. (Megjegyzem, meglepően kevésnek tűnik a jelölés ahhoz képest, hogy elfogyott egy adag piros... Mindenesetre hasznosnak találom, és tetszik, hogy ha mondjuk csak gyorsan fel akarom idézni, mi minden történt a könyvben, egyszerűen csak elolvasom a kiemelt részeket.)

Na, de mondjak már valamit a könyvről is, igaz? Maga a világfelépítés nagyon tetszett, egyszerű, de nem tipikus: minden ember tud a vámpírok és a vérfarkasok létezéséről, de a fajok elkülönülten élnek, legalábbis ezen a területen, ahol a cselekmény zajlik, a fajok közötti béke pedig törékeny, akár az üveg. Misery, a vámpír belemegy egy „kényszerházasságba” a vérfarkasok Alfájával, Lowe-val. Természetesen ez hozza magával az enemies to lovers trope-ot, ami nekem bármikor jöhet, ezúttal is örömmel fogadtam. Persze Misery nem azért csinálta ezt, mert unta az agyát; egy nyomot követett, és azt remélte, megtalálja eltűnt barátnőjét, Serenát, akivel felnőtt. Nagyon közel állnak egymáshoz, érdekes volt megismerni a közös múltjukat úgy, hogy a jelenben sokáig nem ismertük a rejtélyes lányt.

Nem voltak nagy elvárásaim, és nem ez az első könyvem az írónőtől, így nagyjából tudtam, mire számítsak. Persze ezúttal sem maradhatott ki, hogy főhősnőnk kiválóan ért valamihez, egy igazi tech guru! Megkönnyebbülés, hogy kiléptünk a tudósok világából, de felőlem még ez is kimaradhatott volna. De értem én, poénos és kreatív jeleneteket tudott az írónő komponálni, amelyek feldobták a könyvet, szóval nem panaszkodom.

Hamar megszerettem a szereplőket, működött is köztük a kémia, viszont az erotikus jeleneteknél ez a „dirty talking” háááát… Nekem nagyon cringe volt, azt kívántam, hogy Lowe bárcsak meg se szólalna. Ez a csomózós dolog is omg... Naggggyon fura!! Már maga a kifejezés is wtf, na mindegy... Ezen kívül sajnáltam, hogy nem tudhattam meg többet Misery és Owen kapcsolatáról, hiszen ikerként nagyon érdekelt volna az ő kapcsolatuk. Jaj, és ki ne hagyjam, hogy mi volt az az utolsó néhány bekezdés???? Adja magát, hogy legyen egy kövi rész. Argggh, ha nem lesz, nagyon mérges leszek!

A leírtakon kívül viszont perfekt volt a könyv, szuperek voltak a mellékszereplők is (Serena, Ana, Alex), izgalmas volt, fordulatos, nemigen volt lehetőségem unatkozni; ezért is úgy gondolom, megérdemel 4,5 csillagot.

Szerző:

Elle Kennedy

Fordító:

Barthó Eszter

Sorozat:

Rubin pöttyös könyvek

,

Off-Campus

Kötésmód:

kartonált

Fülszöveg: NÉGY TÖRTÉNET. NÉGY PÁR. HÁROM ÉV A VALÓ VILÁGBAN DIPLOMA UTÁN...

Csupa dráma és kacagás vár! Találkozz újra kedvenc Off-Campus-szereplőiddel, akik végigvezetnek a felnőtté válással járó változásokon, miközben rájönnek, hogy komoly döntések komoly következményekkel járnak… és nagy jutalmakkal.

A legújabb Off-Campus-kötetből megkapjuk a várva várt választ a nagy kérdésre: Mi van most velük?

Add át magad a szenvedélynek!

Most jutottam el oda, hogy végre a blogon is megosszam ezt a rövidke értékelőt a könyvről. Szeretnék köszönetet mondani @ellekennedy33 írónőnek, hogy megalkotta az Off Campus világát, és ezáltal találkozhattam a mi hokis srácainkkal, a @konyvmolykepzo kiadónak pedig ezer hála, hogy kiadták, és lehetőséget adtak, hogy elolvassam ezt a kötetet. Mondhatnám, hogy Az örökség egy kihagyható rész, hogy semmi különös nincs benne, és nem hagysz ki semmit, ha nem olvasod el... De akkor hazudnék. Legalábbis akik igazi ELLE KENNEDY FANoknak tartják magukat, azoknak kötelező olvasmány!

Elle Kennedy humora páratlan, szereplői sokrétűek, és imádom, hogy mindig van egy komoly szála is a könyveinek, de sosem megy túl mélyre a témában, ezért megmarad a regényei könnyedsége. Ez igaz Az örökségre is, amely 4 részre van bontva, egy-egy rész jutott minden párnak, amelyekben az írónő bemutatja, mi történt a szereplőkkel a közeli jövőben. Mindegyik rész más miatt jó, viszont annyit azért szeretnék hozzáfűzni, hogy Dean és Allie sztorija sajnos nem volt az igazi. Allie karakteréhez már a The Score-ban is sok türelmet kellett gyűjtenem, és azt reméltem, most kicsit másképp lesz... De maga a sztori se hozta azt a kielégítő érzést, amit vártam.

Hiába a klisék, az írónő mindig tud újat mutatni. Néha csak a fejemet fogtam, miközben nevettem a képtelen történéseken, szívesen látnám ezt a részt mozivásznon, abszolút hozza a szórakoztató romkom vibe-ot. Sajnos nem tudok kiemelni egy kedvencet, mert hiába melengették meg a szívem szeretett hokisaim és párjuk történetei, a hiányérzetet nem tudták semmivé oszlatni. Garrették sztorijánál is azt éreztem, hogy bakker, felnőtt életekről olvasok, de kicsit mindenki olyan még, mint egy gyerek. És ez nem is baj, csak néha azt éreztem, hogy megrekedtek egy szinten... Oké, a végére már mindenki összeszedte magát, és végül is ez a lényeg, nem? 

Továbbra is imádom ezeket a szereplőket, érik is már egy Off-Campus reread, de nagyon sok a megjelenés, és azt is be kell vallanom, hogy nem vagyok egy gyorsolvasó. De ha bármikor úgy érzem, hogy szívesen nyúlnék valami olyanhoz, ami biztosan nem okoz csalódást, szexi és vicces is, akkor nem igen kell gondolkodnom azon, mire essen a választás... :)